2011. február 24., csütörtök

Cselekedj!


,,Látomásaink csak akkor érnek valamit, ha merjük vállalni a velük járó kockázatot. Nem elég bámulni a lépcsőt, fel is kell menjünk rajta.”

A kétség és a tehetetlen lustaság erői ott munkálkodnak mindenütt, míg elménkben és testünkben is. Mégis cselekednünk kell. Úrrá kell lennünk a bizonytalanságérzetünkön, magunk mögött kell hagynunk az önbizalomhiányt, az egykedvűséget, a kifogásokat és számtalan jó okot kell találnunk, hogy miért ússzunk tovább az árral. Jobb, ha megtesszük azt, amit meg kell tennünk, mintha kifogásokat keresünk arra, miért ne tegyük meg azt. A legtöbben csak akkor cselekszünk, mikor már elviselhetetlen az érzelmi, a mentális, vagy fizikai fájdalom, ha már muszáj megmozdulnunk. El kell fogadnunk, hogy a kezdetekben a cselekvés és a változás kényelmetlenséggel járhat, hogy erőfeszítéseket kell tennünk, és energiára van szükségünk hozzá. De hogyan kezdjünk hozzá? Erre a legjobb ez a három szó: Csak tedd meg!
Ne várjuk meg, míg elmúlik önbizalomhiányunk, vagy amíg kellően motiválva érezzük magunkat. Ez olyan, mintha valami engedélyre várnánk, mielőtt cselekednénk. Megesik, hogy erővel és bátran kell cselekednünk, függetlenül attól, mit érzünk, vagy gondolunk.
Világunk harcosai nem várnak engedélyre, tudják, érzik, hogy mit kell cselekedniük, és a bátorság, teljesség útját választják. Ha szívük megerősíti döntéseiket, cselekszenek. Minden esetleges félelmük, önbizalomhiányuk ellenére.  Még akkor is, mikor átfutnak rajtuk olyan gondolatok: Kudarcot fogsz vallani. Bolondot csinálsz magadból.. De ezek a hangok, amik olyan hangosak voltak, a tanulás folyamatával egyre kevesebbet jelentkeznek.
Nincs azzal semmi baj, hogy félünk. A félelem nagyszerű szolga, de rettenetes mester. Érezd át a félelmedet, amennyire csak akarod, tapasztald meg teljesen. De készülj fel, aztán tedd meg a nagy lépést. Mindennap alkalmunk nyílik arra, hogy szembenézzünk a félelemmel, lustasággal, és mégis cselekszünk. Pl. Vállaljuk azt a kockázatot, hogy kifejezzük érzéseinket, úrrá lehetünk régi szokásainkon, és még számos más módon megtapasztalhatjuk cselekvésünk erejét, és varázsát. Cselekedj úgy, mintha bátor lennél, hogy képes legyél kezelni az önbizalomhiányod, cselekedj úgy, mintha bármilyen feladatot képes lennél elvégezni, hogy képes legyél kezelni a bizonytalanságérzetet. Cselekedj, és hagyd, hogy a félelem, az önbizalomhiány és a bizonytalanságérzet eltűnjön a porfelhőben, amit magad után hagysz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése