,,Ahogy elmúlik az ifjúság, és változást hoz az idő, megváltoztatjuk jelenlegi nézeteinket. Ezért hát tartózkodjunk attól, hogy önmagunkat tegyük minden dolgok ítélőbíráivá.”
Az ítéletalkotás emberi találmány. Az összehasonlítás, és az irányítás eszköze, amellyel a tökéletesség, és az igazság mesterséges és gyakran idealisztikus normáihoz mérjük magunkat. A legmagasabb normákkal, és ideákkal rendelkező emberek, általában keményebben ítélik meg önmagukat, mint ahogy bármely más embertársuk ítélné meg őket.
Egy valódi világban élünk, valódi emberekkel. Ha mindent látomásainkhoz, és eszményképeinkhez mérünk, semmi nem fogja megütni a mércét. A valódi emberek hibáznak, tanulnak, és fejlődnek. Hajlamosak vagyunk magunkra venni azokat a kritikákat, amivel mások illettek minket. Önmagunkról alkotott véleményünket, kivetítjük embertársainkra, és így úgy tűnik, ők ítélnek meg minket, holott csak saját csalódottságunkat tükrözik vissza. Az ítéletnélküliség emlékeztet minket arra, hogy az erkölcs is csak egy emberi találmány, a szellem soha nem ítélkezik felettünk, csak lehetőséget ad nekünk arra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Ha ezt elfogadjuk, előbb-utóbb figyelmesebbek leszünk önmagunkkal szemben, és tartózkodunk attól, hogy ítéleteket alkossunk önmagunkról.
Mi lenne, ha úgy élnénk, hogy nem hasonlítgatjuk folyton másokhoz magunkat, nem kritizálnánk dolgokat, és nem alkotnánk mindenről ítéletet? Milyen lenne, ha elfogadnánk önmagunkat, ha a tőlünk telhető legjobb módon élnénk az életünket, elfogadnánk hibáinkat, tanulnánk belőle, és legközelebb jobban végeznénk a dolgunkat? Milyen lenne, ha tökéletesen elfogadnánk önmagunkat, és embertársainkat?
Eszményképeink ránk nehezedő nyomása miatt folyamatosan bizonyítani akarunk önmagunknak, egyre fejlődünk, és rettegünk attól, hogy nem ütjük meg a mértéket, nem felelünk meg a saját normánknak. Minél keményebben ítéljük meg önmagunkat, annál több olyan embert vonzunk be az életünkbe, akik látszólag folyamatosan kritizálnak bennünket. Ez az ítéletalkotás akadályozza az energiák áramlását, és általában megerősíti életünk negatív mintáit. Ha elengedjük ítéleteinket, megnyitjuk önmagunkat a kihívások számára.
,,Ha elfogadjuk korlátainkat, képesek leszünk meghaladni azokat”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése