2011. október 19., szerda

A Te sorsod, a Te döntésed



“Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

Hajlamosak vagyunk úgy élni, mintha végtelen idő lenne számunkra, mintha soha nem lenne vége az életünknek, mintha ráérnénk mindenre. Mintha minden, és mindenki megvárna… Lehet, hogy mindent megteszünk azért, hogy több pénzünk legyen, de hajlandóak vagyunk élvezni is a gyümölcsét?  Egy döntés előtt a végtelenségig átrágunk mindent újra, és újra.  Vagy úgy gondoljuk, ráérünk később is meghozni azt a bizonyos döntést. Úgy gondolod, ráérsz?

Végig gondoltad már, hogy mit tennél, ha a mai nap lenne az utolsó napod?

„Ha a mai lenne az utolsó napod, és holnap már túl késő lenne, búcsút mondanál-e a tegnapnak? Élnéd-e úgy az összes pillanatot, mintha az utolsó lenne? Hátrahagynád-e a múlt régi képeit, és odaadnád-e az utolsó filléredet is? Felhívnál-e egy régi barátot, akivel soha nem találkozol? Megbocsátanál-e az ellenségeidnek? Megtalálnád-e azt, akiről álmodsz? Megesküdnél-e Istennek, hogy szerelembe esel végre, ha a mai lenne az utolsó napod?”

Te mit tennél?

Most légy boldog, és most éld meg az összes pillanatot! Élj! Hiszen, csak egy életed van. Tégy meg mindent, amit tehetsz, ugyanis nem tekerheted vissza az életed, egy perccel sem! Nem léphetsz vissza, hogy kitöröld, megváltoztasd. Hagyd hátra hát a félelmeidet! Bízz magadban, és a döntéseidben! Ugyanis, ha egy kicsit magadba nézel, ha hiszel a megérzéseidben, észreveszed, hogy a megoldás, a válasz benned van.  Mindig az első lépés a legnehezebb, de ha elindulsz, észreveszed, hogy az álmaidból valóság is lehet!

2011. szeptember 25., vasárnap

Szerelem-Gyűlölet



,,A szeretet az egyetlen állandó ebben a szorongásos, racionális világban; a szeretet és a sötét oldala, a gyűlölet.”

Mi az, ami olyan vonzást hoz létre két ember között, hogy olyan érzések támadnak bennünk egymás iránt, amit szeretetnek vagy szerelemnek nevezünk? Mit akar egymástól ez a két ember?

Ahogy Platón megfogalmazta: kezdetben minden ember kettős ember volt, kétarcú, négykarú, négylábú lény, az egyik fele előre nézett, a másik hátrafelé. Ezek az emberek fellázadtak az istenek ellen, így magukra vonták haragjukat. Büntetésül az istenek két részre hasították őket, a gerincoszlopuk mentén, és a két részt a világ különböző pontjain szórták szét. Azóta az ember mind a két része szenved ettől a kettéhasítottságtól, és a másik felét keresi.

Mindez természetesen nem feltétlenül így zajlott. De mindig egy dologról van szó, hogy keressük a másikat, a hiányzó részünket. A másik ember, akibe beleszeretek, azt testesíti meg, ami hiányzik belőlem. Csak a másik személyben találhatom meg az emberi létnek azt a részét, amelyet kizárólag önmagamban nem találhatok meg. Nem azért, mintha nem lenne meg bennem.. Bennem van, (egyébként nem tudnánk, mit keresünk) de annyira rejtve van, hogy külső segítség kell hozzá, azaz a másik ember nélkül nem tudom megtalálni. Ezért szükségem van a másik emberre, hogy benne megtaláljam önmagam.

Sohasem akarunk önként rátekinteni azokra a részekre, amik hiányoznak belőlünk, amelyek árnyékok. De a szerelem felismeri a másikat. Csak azt ismerheti fel, ami önmaga, ami a részét alkotja. És mikor az ember egész testében fellángol a másik iránt érzett szerelem, akkor ez a fellángolás azt jelenti: ,,Te vagy az!” ,,Te vagy az, aki hiányzik belőlem!”

A szerelemnek az egyik legfontosabb feladata, hogy megmutatja neked: ott él benned a gyűlölet is. A gyűlölettel alapvetően nincs semmi baj, de van egy tényező, ami a világ legrosszabb dolgává teszi: nem akarunk tudni róla, nem ismerjük be, és elrejtjük.  Igen ám, csak minden gyűlölet, amit elrejtünk, hátrafelé nyilvánul meg. Ez a kis gonoszságok pokla, amelyek éppen csak felsértik a bőrt, és pontosan azért fájnak, mert annyira észrevehetetlenek, hogy a másik még csak fel sem ismeri.

Mi van akkor, ha nem vállalod a gyűlöletet, a dühödet? Ha mindet a szőnyeg alá sepersz? A válasz nagyon egyszerű: meghal a szerelem. Mindennapi aprósággá változik. És ahogy a gyűlölet nem juthat kifejezésre, a szerelmed sem érhet a felszínre. És látod magad előtt azokat a házasságokat- és kapcsolatokat-, amelyekkel nap mint nap találkozol. A gyűlöletnek nem szabad jelen lennie, a szerelem pedig nem képes jelen lenni. A gyűlölet ott is jelen van, ahol nem szabadna jelen lennie. Kis adagokban: rejtve, leplezve, büntetlenül. És ennek az a célja, hogy teljesítsd a feladatodat, amelyet végre kell hajtanod, hogy továbbmehess, hogy továbbmehessetek. Tanuld meg kifejezni az érzéseidet, ne nyomd el önmagadba! Ez akár eltarthat egy életen át is, de ha átadod magad, akkor lényegesen rövidebb időt vesz igénybe.

Mi a szerelem ezen kívül? Két ember útján mutatja az irányt a fényhez, a tökéletességhez, az egységhez. Sokan nevetnek azokon az embereken, akik az együtt töltött évek alatt, egyre hasonlóbbá válnak egymáshoz. És közben ritkán vesszük észre, hogy voltaképpen épp ez a cél: hogy annyira feloldódjam benne, és ő annyira feloldódjék bennem, hogy a két oldal egyesülhessen.

Minden mese, minden terápia, minden vallás, minden tettünk, amit véghezviszünk, és amit véghez kell vinnünk, mindig ugyanerről a témáról szól. Még ha nem akarjuk is, vagy nem is tudjuk észrevenni, a szerelemnek az a lényege, hogy a másik megmutatja nekem önmagamat, és ezáltal lehetőséget nyújt arra, hogy a lényemnek minél nagyobb részét megismerhessem.

2011. szeptember 20., kedd

Lelki ikertestvérünk



" Nem tudom megállni, hogy szeresselek, Mi egyek vagyunk, mi összetartozunk, mint az ég és föld, mint a víz és tűz, mint a hideg és meleg, melyek mindig kiegyenlítik egymást, és egyensúlyban csak úgy lehetnek, ha mindkettőből ugyanannyi van az EGYben!"

Amikor lelked megteremtődött, nem volt egyedül. Vele lett teremtve iker lelked is. Sok rokonlélek áll közel hozzánk, lelki ikertestvérünk azonban csak egy van. Képzeljétek el úgy, mintha két almát félbe vágnánk. Ha megpróbálod a különböző darabok összeállítani, menni fog. De soha nem fognak tökéletesen illeszkedni.

Mivel, az ikerlelkünk olyan, mintha saját magunk elé tükröt tartanánk, addig nem is hoz össze minket a sors - vagy ha igen, akkor el is választ - , amíg mindkét fél saját magában meg nem találta a harmóniát, az egyensúlyt. Hiszen hogyan várhatnánk el valakitől, hogy elfogadjon, ha mi sem tudjuk saját magunkat elfogadni? És hogyan tudnánk elfogadni azt az embert, aki ugyanolyan, mint mi, ha saját magunkat nem szeretjük?

Amikor abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy már ismered ikerlelkedet, vagy épp most ismerted meg Őt, akkor olyan érzéseid lehetnek, amiket nem tudsz megmagyarázni…  Úgy érzed, mintha ezer éve ismernéd az illetőt. Létezik köztetek egy olyan fokú lelki közelség, bizalom, őszinteség, és magától értetődő összetartozás érzés, ami azt jelzi, hogy már sok régi – nagyon-nagyon régi – közös élményetek volt. Néha csak a többedik találkozás után jönnek a felszínre ezek az érzések, és van, hogy akkor jövünk rá, mennyire összetartozunk, amikor féltékenységet érzünk, vagy a másiknak el kell mennie egy időre.

Mindenesetre, furcsa dolog érezni, tudni minden sejteddel, hogy a másik mit szeretne, szeretni úgy, hogy szinte nem is ismered.  Ezeket a megmagyarázhatatlan érzéseket csak az ismeri, aki átélte már az ikerlelkével való találkozást.

Az ikerlelkek élete sokszor párhuzamosan fut. Megesik, hogy nagyon közel laknak egymáshoz, külön-külön családot alapítanak, viszonylag gyakran találkoznak, de elmennek egymás mellett. Csak akkor találnak egymásra, mikor a sors számukra kijelöli.

Megesik, hogy az ikrek egyesülése, felrobbant egy létező házasságot. Ez azonban minden bizonnyal önsúlya alatt is összeroppant volna. Hiszen, egy darabig színlelhetünk, hogy szeretjük, sőt akár egy egész életet leélhetünk együtt, de mégis úgy érezhetjük, hogy valami megmagyarázhatatlan üresség van bennünk. 
 Az ikerlelkek a világot jelentik egymás számára, és egyetlen más lélek sem elégítheti ki őket ennyire.  Így, a válás ugyanúgy a gondviselés terveinek része, mint az ikrek találkozása. Az elengedés, az egymásra találás, a természet rendje. Ez esetben az ikrek találkozása új életciklust indít el, valamennyi érintett fél számára.

2011. május 1., vasárnap

A Te utad


“A bölcsességet nem úgy kapjuk, magunknak kell azt felfedezni, oly út után, amelyet senki se tehet meg helyettünk, senki se tud tőle megkímélni.,,

Az utat, amit mindegyikünknek meg kell tenni, nem lehet előre leírni. Mindenkinek megvan a saját, egyéni útja. Senki nincs a világon, akinek ez azonos lenne.

Talán néhányan úgy gondoljuk, hogy ha a másikat nézzük, abból tanulhatunk. Lehet, hogy mások tapasztalataiból szeretnénk tanulni. Mintha a másik jobban csinálná, mint mi magunk, vagy tudná, hogyan kell ,,jól járni” az utat. Az is lehet, hogy gyakran úgy gondoljuk, a másiknak sokkal könnyebb, ő sokkal egyszerűbb feladatot kapott. Ezért szeretnénk az ő példáját követni, szeretnénk rájuk hasonlítani, annak reményében., hogy akkor talán nekünk is könnyebb lesz. De tudnunk kell, hogy mindenkinek saját, egyéni útja van. Hibát követünk el, ha mások útját próbáljuk járni. Ez nemhogy segítene, inkább hátráltat minket. Mert a többiektől csakis azt tudjuk ellesni, hogy ők hogyan haladnak a saját útjukon.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mi is a mi utunk, legelőször fel kell ismernünk, kik is vagyunk valójában. Persze, erről már biztos van elképzelésed. De, hogyan képzeled el magad? Hogyan alkotsz magadról véleményt? Talán vannak olyan tulajdonságaid, amit leplezni akarsz mások elől. De ennél lényegesen fontosabb, hogy magad előtt is rejtve vannak e ezek a jellemvonásaid? Nagyon fontos, hogy megtanuljunk megszabadulni az önmagunkról alkotott elképzelésekről, és felfedezzük, megéljük, megtapasztaljuk, hogy milyenek is vagyunk valójában. 

Ha nehezedre esik magadba nézni, fogj egy papírt, és írd le, milyen embernek tartod magad, mik azok a jellemvonások, amiket kedvelsz magadban, és melyeken változtatnál. Ha felismered ezeket, már azzal nagy változásokat érhetsz el. 

Ezen kívül, mindenkinek javasolnám a meditációt, ami nagy változásokat hozhat az életetekbe. Feloldja az esetleges blokkokat, mind a párkapcsolat, a család, az egészség, az életfeladat, az anyagiak.. stb terén.

A saját útját mindenkinek egyedül kell járnia. Egyedül kell felfedezned minden könnyedségével és nehézségével együtt. Senki más nem fogja megtenni helyetted az első lépést, senki más nem fog helyetted elindulni rajta és senki más nem ismeri jobban, mint te magad.


2011. április 19., kedd

A karma - a karmikus feladatok



,,A karma az, amikor tudjuk, mit kell tennünk, s mégsem éljük meg a lehetőségeinket. Ha meg tudsz bocsátani másoknak, magad is bocsánatot nyersz. Ez a karma beteljesítésének útja.”

Minden lélek egyforma lehetőségek birtokában van a Teremtéstől kezdve, de hogy hová jutott el, a spirituális fejlődésben, az nem az ,,eleve elrendelés” sorsa, hanem a saját szabad akaratának következménye. Bármilyen rossz helyzetbe kerülünk, mi teremtettük meg magunknak, az által, hogy korábban nem vettünk tudomást az ok-okozati törvényről. A mi választásunk, hogy ott vagyunk, ahol vagyunk. Ez legalább annyi önbecsülést, és méltóságot ad, hogy tudjuk: saját hibáinkat mi magunk követtük el, és nem Isten büntet bennünket.

A lélek a halál beálltakor kiszabadul a test (anyag) börtönéből, és szabad lesz. De Földi tartózkodásából megőrzi a világi tapasztalatokat és tudatalattijában tovább él. Mikor a lélek újra leszületik, ezek a tapasztalatok ott élnek bennünk továbbra is tudatalatti szinten. 

Amikor a lélek útja egy bizonyos életben halállal véget ér, és egy idő után új testben megszületik, nem a nulláról kezdi, hanem ott folytatja, ahol abbahagyta. Ugyanazon hibáival szembe találja magát, új lehetőséget teremtve, hogy jóvátegye tévedéseit, hibáit azzal, hogy ebben az estben szenvedő alanyként viseljen el olyan megpróbáltatásokat, amelyeket ő okozott másoknak.

Ha valakit becsapsz, megkárosítod- magadat csapod be, károsítod meg, mert előbb-utóbb ezekkel neked is szembe kell nézned, meg kell tapasztalnod. Ez az ok-okozati törvény.

Ezeket a karmikus feladatokat le kell győznöd ahhoz, hogy a következő életedbe már ne vidd át. Mert mindaddig szembe kerülsz ezekkel a problémákkal, mindaddig viszed tovább egy következő életbe, amíg meg nem oldod, meg nem bocsátod, el nem engeded.

A lélek fejlődésének időről időre több életre van szüksége, hogy elérje a tökéletes állapotot, hogy ne kelljen újra és újra testet öltenie, újra születnie.

Azt, hogy kik voltunk, vagy mikor éltünk, több módon is kideríthetjük. Lehet ez hipnózis, regresszió, asztrológia, vagy numerológia/ számmisztika.

A számmisztika segítségével módunk van arra, hogy megtudjuk ebben az életünkben milyen karmikus feladatokat kell teljesítenünk. Ez nagyon sokat segít abban, önismeretre tegyünk szert, és kiegyensúlyozottabban élhessük életünket.

2011. április 11., hétfő

A változás útja



,,Ha ráhangolódsz valódi vágyaidra, nem kell küzdened vagy mérhetetlen erőfeszítéseket tenned. Könnyedség, és boldogság kíséri lépteidet. Saját gazdagságod vesz körül. Pontosan ez illet meg.”

Új életed, óvatosan kezdd, nehogy túlterheld magad. Lépésről lépésre haladj a kitűzött irányba.
Először olyan tervekbe kezdj, amit könnyűszerrel megvalósítasz, így bátrabban látsz neki a nehezebbeknek. Céljaid soha ne veszítsd szem elől, de azt se hidd, hogy egy csapásra el kell érned őket. Ha szándékaidat észben tartod, semmit nem kell a sorstól kicsikarnod, mert szinte gyerekjáték lesz megtalálnod azokat a lehetőségeket, kiskapukat és segítőket, amelyek, és akik célod elérésében támogatnak. Akkor is döntenünk, kockáztatnunk kell, ha ráhangolódtunk a vágyainkra, de így sokkal egyszerűbb dolgunk lesz.

Ám, aki azt hiszi, hogy mindent azonnal és egyszerre kell megváltoztatnia, az könnyen túlterhelheti magát, mert vágyaihoz még nem nőtt fel, és a létrehozott rezgésteret nem tudja megtartani. Természetesen bármit elérhetünk, csakhogy a kitűzött cél nem mindig tesz minket boldoggá. Olykor a saját igényeinkkel sem vagyunk tisztában, és kicsinyességünk vagy elhagyatottságuk érzése nem engedi, hogy boldogok legyünk.
Ha azonban lépésről lépésre haladunk, menet közben felnövünk a feladathoz. Az utunkat kísérő változásokkal egyetemben magunk is változunk, és gyakran a vártnál is hamarabb érünk el olyan eredményeket, amelyeket eddig lehetetlennek tartottunk.

Boldogok vagyunk a cél felé vezető úton, és boldogok vagyunk akkor is, mikor célhoz értünk. A célnál új tervek fogalmazódnak meg bennünk, mert tovább fejlődünk, és további utunkhoz új, izgalmas és nagyobb célokra leltünk.

Az egyetlen bizonyosság az életünkben a változás. Az életünkben bekövetkezett változásokat befolyásolhatjuk, és irányíthatjuk. Akárha autót vezetnénk: hiszen nem csak a célhoz érni jó, hanem vezetni is. Ha örömmel vezetünk, és biztonságba érezzük magunkat életünk volánjánál, akkor sorsunkat úgy irányíthatjuk, ahogy akarjuk.

Érdemes feljegyezni, mindazokat a dolgokat vagy tulajdonságokat, amiket el szeretnél érni, hogy tisztában legyél, mit szeretnél az életedben megváltoztatni vagy kialakítani. Merj nagyot gondolni! Bármennyire is ,,lehetetlennek” tűnik is. Írj le mindent, a lehető legpontosabban, a legrészletesebben. Gondolkodj ciklusokban: hol szeretnél tartani 5 év múlva? 10 év múlva? Fesd a jövődről a lehető legszebb képet! A hosszasan megőrzött rezgésterek hatalmas erőre tesznek szert. Gondolj mindig a hosszú távú hatásra.