2011. március 9., szerda

Tudatosság



,,Nem azt kell megtanulnunk, hogyan használjuk képességeinket, és gondolatainkat, hanem meg kell tanulnunk elfogadni, hogy képesek vagyunk használni azokat.”

Bizonyára mindenki átélte már, hogy amikor olyan személyről hall, akik a semmiből kezdték, és meggazdagodtak, vagy elismerést szereztek, egy ideig maga is roppant elszántnak érzi magát, és hisz benne, hogy képes lenne ugyanerre. Ezeket az élményeket saját élményünkként raktározzuk el azoknak az élményeit, akikről hallunk vagy olvasunk, s ily módon vívják ki csodálatunkat. Bebizonyosodott, hogy minél inkább azonosulunk valakivel, s minél jobban hasonlít az övéhez a vágyunk, annál élethűbb lesz az élmény, amit elraktározunk. A történetek önkéntelenül is annyira magukkal ragadnak, mintha személyesen élnénk át. Ha a kedvenc sportolónk kritikus helyzetbe kerül, vagy a verseny döntő szakaszába ér- például egy bokszmérkőzés- a mi izmaink is megfeszülnek, pulzusunk felgyorsul. Izgulunk, kijövünk a sodrunkból, elszabadulnak érzelmeink. Vagy átérezzük mások együttérzését, viszolygását, örömét, és ez által megértjük, és mi magunk is átéljük ezeket az érzéseket.
Ez a tény hirtelen új távlatokat nyit, olyanokat, amikről nem is álmodtunk eddig. Az olyan példaképek, mint Buddha, Teréz anya, Gandhi vagy más követésre méltó személyiségek azért voltak, és lesznek olyan fontosak kibontakozásunk szempontjából, mert lelkesítenek, és új irányt mutatnak.  A sikertörténetek segítenek abban, hogy kitörjünk korlátaink közül, mert tudjuk, hogy amit más meg tudott tenni, arra mi is képesek vagyunk.
Minél élénkebben magunk elé képzeljük a célt, minél világosabban átgondoljuk és látjuk lelki szemeink előtt a győzelmet, annál tökéletesebb lesz az általunk kibocsátott és mások által felfogott rezgéstér. Ezzel magunkhoz csalogatjuk azokat, akik célunk elérése érdekében segítségünkre lehetnek. Ezenkívül testünk is jó előre  felkészül a várva várt eseményre. Ha tudatosan beleképzeljük magunkat a kívánt helyzetbe, ráhangoljuk a rezgésterünket és megerősítjük az elképzelésünket. Mikor lélekben végrehajtjuk mindazt, amit megfigyeltünk, a tapasztalat később emlékként a rendelkezésünkre áll, és a kellő időben sokkal nagyobb tudással rendelkezünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése