Osho

Az ego nem más, mint a valódi éned ellentéte. Az ego nem te vagy. Az egót a társadalom találta ki; ezzel csapnak be, hogy nyugodtan játszadozhass tovább vele, mint valami játékszerrel, és soha ne gondolkozz el azon, hogy mi is a valóság. 

Ezért mondom folyton, hogy amíg nem szabadulsz meg az egódtól, addig képtelen leszel megismerni önmagadat. (...) Az igazság keresése pontosan itt kezdődik: bármit is mondott neked a társadalom arról, hogy ki vagy, felejtsd el, verd ki a fejedből! 

Biztosan nem az vagy, amit mondtak, hiszen rajtad kívül senki nem tudhatja, hogy ki is vagy valójában... senki, csak te. 

Rajtad kívül senki nem léphet be léted titkainak kamrájába. Senki nem tudhat róla semmit, tehát bármit is mondtak, az tévedés volt. 

Felejtsd el!

Az út

"Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.

Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.

Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.

Nemcsak mi haladunk az utakon az, utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt." (Márai Sándor)

A szabad akarat

Mindennapi életünk választások sorozatából, és a szabad akarat gyakorlásából áll. Eldöntjük, hogy mit együnk reggelire, végezzünk e testmozgást..stb. A körülményeinktől függően megtapasztalhatunk számtalan, illetve kevés választást is. Bizonyos problémák, körülmények korlátozhatják döntéseinket. De ugyanakkor hatalmunkban áll megválasztani, hogyan reagálunk a körülményekre.

Sokszor előfordulhat, úgy érezzük, ezeket a döntéseket mások hozzák meg helyettünk. Azonban akkor is van más választásunk, de el kell fogadnunk az azzal járó következményeket. Ha ez sikerül, képesek leszünk tudatos döntéseket hozni.

Meg kell tanulnunk bízni a tudatalatti erejében. Lehet, hogy az élet olyan dolgok elé állít, olyan embereket vonzunk be az életünkbe, amiket/akiket nem szeretnénk. De a tanulási folyamataink miatt, mégis szükségünk van ezekre az eseményekre, személyekre. Mikor azon tűnődünk, hogy a helyes utat választottuk e, a megfelelő személlyel élünk e, a megfelelő állásban dolgozunk e, felismerhetjük, hogy mi választottuk a környezetünkben élő embereket, és mi választottuk a körülményeket. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, eljutunk oda, hogy elfogadjuk a döntéseinket, és rájövünk, hogy hatalmunkban áll ezeken a dolgokon változtatni, és eldönteni, hogy pozitív, vagy negatív dolgokat teremtsünk, illetve, hogy pozitív, vagy negatív módon fejezzük ki önmagunkat. Lehet, hogy félünk döntésein súlyától, de minél többre értékeljük azt, hogy van választásunk, annál inkább képesek leszünk eldönteni, miképp nyilvánítjuk ki energiáinkat, és hogyan fejezzük ki magunkat.